Hungary/Importálás/Elektronikus útdíj szakaszok

From OpenStreetMap Wiki
Jump to navigation Jump to search

Elektronikus útdíj szakaszok

Miről is szól?

Magyarországon 2013-ban bevezetésre került a 3,5 tonna feletti tehergépjárműveket érintő használatarányos útdíj. Ennek pontos szabályait a Nemzeti fejlesztési miniszter 25/2013. (V. 31.) számú rendelete határozza meg, melynek részét képezi az útdíjas szakaszokat felsoroló 1. melléklet is. A használatarányos fizetés úgy valósul meg, hogy az egyes szakaszok használatának díja egyenesen arányos a szakasz hosszával, továbbá minden egyes használathoz új jegyet kell váltani a szakaszra (minden menetirányba külön). A személygépjárműveknél megszokottól eltérően semmilyen időtartamra szóló matrica vagy bérlet sem váltható.

Az importálás célja

  • a fizetős szakaszhatárok és kapcsolatuk felvitele - térképi adatként, és vizuális ellenőrzési segítségnek
  • a teherautók számára fizetős utak felcímkézése toll:hgv=yes értékkel
  • az útdíjfizetéshez szükséges szakasz azonosítók térképi geometriákhoz rendelése

Jogi háttér

A Nemzeti fejlesztési miniszter 25/2013. (V. 31.) számú rendelete egy jogszabály, aminek a mellékletében az útdíjas szakaszok is szerepelnek. A törvényekre (és általában a jogszabályokra) a jog nem vonatkozik a szerzői jogi törvény 1. § (4) szerint: „Nem tartoznak e törvény védelme alá a jogszabályok, az állami irányítás egyéb jogi eszközei, a bírósági vagy hatósági határozatok, a hatósági vagy más hivatalos közlemények és az ügyiratok, valamint a jogszabállyal kötelezővé tett szabványok és más hasonló rendelkezések.” Ebből következően a fizetős szakaszok táblázatát szabadon felhasználhatjuk.

Tudnivalók

  • A bevallási közreműködők (akik a járműbe szerelt műholdas helymeghatározó adatai alapján automatikusan megváltják a jegyeket) részére kiadott elektronikus táblázat a szakasz-végpontok koordinátáit is tartalmazza. Ezek valahol az út közelében vannak, nem feltétlenül esnek rá.
  • A fizetős útszakaszokról létezik térkép, melyet a NÚSZ ad ki a jogszabály mellékleteként. Ez azonban igen pontatlan, sokszor elavult, helyenként teljesen hibás geometriájú vagy topológiájú. Ezért nincsen OSM vonal (way) létrehozva és hozzákapcsolva ezekhez az adatokhoz.
  • Az egyes fizetős szakaszok iránya lényeges, hiszen ehhez képest kell megváltani a jegyeket.
  • Szakaszhatár eshet olyan helyre is, ahol a természetben nincsen semmilyen útelágazás vagy kereszteződés, csupán közútkezelők közötti adminisztratív határ. Valamivel gyakoribb a „lakott terület vége” táblánál kezdődő szakasz. (Alapszabályként csak az utak lakott területeken kívüli részei fizetősek.)
  • Fizetős szakaszok végpontjai eshetnek Magyarország határán kívülre is (pl. Záhonynál) pontatlan NÚSZ adatszolgáltatás miatt.
  • Szintén „normális”, hogy egy csomópontban nem a tényleges fel- és lehajtó pontjában vannak szakaszhatárok, hanem az utak keresztezési pontjában, azaz a felüljáró közepén, és alatta az autópályán. Azt a problémát, hogy így a lóhere-csomópont felhajtójától megtett 100 méter miatt ne kelljen egy akár 10 km-s szakaszra jegyet váltani, az ún. áthajtási szabály adminisztratív bevezetésével igyekeztek megoldani az értelmes újrafelosztás helyett.
  • Az ref:HU:edid és a HU:ed direction értéke csak az időponttal együtt értelmezhető, mert egy szakasz megbontásakor (időközben rájönnek, hogy ott is le-fel lehet hajtani, vagy épül egy új elkerülő út) az első darab megtartja a korábbi azonosítót (hiszen nem változik a kezdő szelvénye), viszont a fizetendő hossz lecsökken. Olyan is fordult már elő, hogy a jogszabály a valós szelvényezéshez képest fordított irányban adta meg a fizetős szakasz irányát. Amikor később ezt korrigálták, a szakasz azonosítója változatlan maradt.

Technikai részletek

A jogszabály-melléklet táblázatban található koordinátákat először EOV-ből WGS84 dátumra kell konvertálni. Innen egy script könnyedén előállítja a szakasz végpont pontokat, és az őket összekötő kapcsolatokat tartalmazó OSM changeXML állományt. Az előző változathoz képest történő változások create/modify/delete besorolása jelenleg kézi összehasonlítással történik a kevés változás miatt.

Ezt követi az OSM térképi adatbázis törtvonalainak (way) automatizált beazonosítása az útdíjas szakaszoknak megfelelően. Ezt jelenleg egy C++-ban megírt program végzi el. Az úthálózat azonosítása során ellenőrizni kell, hogy a hivatalos szakasz végpontok közelében van-e OSM elemhatár (szét van-e vágva a törtvonal).

A változásokból itt is OSM changeXML állomány készül, ami az upload.py segítségével feltölthető.

Importálás utáni teendők

Az OSM-be importált adatokat utanként végig kell nézni, különös tekintettel azokra a csomópontokra, ahol a szakaszhatár lényegesen eltér a fizikai kereszteződéstől, vagy pláne külön van fel- és lehajtó. Ahol a NÚSZ térképe teljesen rossz nyomvonalat tartalmaz, vagy csak jelentős pontatlansággal követi a valódi nyomvonal helyét, ott is nagy esély van rá, hogy felcímkézetlenül maradjanak útdarabok.

FONTOS: Kérek mindenkit, hogy előzetes egyeztetés nélkül ne módosítsa az importált adatokat! Ha szeretnél részt venni a munkában, jelezd ITinerisKft-nek, vagy a levelezőlistán!

Feldolgozottság

A lentebb található táblázatban lesznek nyilvántartva az importált és az ellenőrzött adatok. Ha valaki felvállal egy utat, vagy nagyobb területet, akkor a megjegyzésbe írja oda a nevét, vagy jelezzen!

Feladat Státusz Feldolgozottság Megjegyzés
Szakaszhatárok Feltöltés előtt Jelenleg a 2017. december 31-ig érvényes állapot van feltöltve.
OSM elemek azonosítása Feldolgozás alatt Az ellenőrzésnek és az időközben történt szerkesztéseknek megfelelően újra és újra lefut.
A címkézés és elemhatárok előzetes ellenőrzése Feldolgozás alatt A számozott főutak készen vannak, az autópályák közül az M0 és az M1.
Felcímkézett OSM XML előállítása Majd ellenőrzés után
A változásokból dátumozott OSM changeXML előállítása Majd ellenőrzés után

Lásd még