Hu:Key:ref:HU:edid
ref:HU:edid |
Leírás |
---|
Tehergépjárművek útdíjfizetésénél használatos. |
Csoport: references |
Használható elemtípusok |
Hasznos kombinációk |
Lásd még |
Státusz: importált |
Eszközök a címkéhez |
Magyarországon 2013-ban bevezetésre került a 3,5 tonna feletti tehergépjárműveket érintő használatarányos útdíj. Ennek pontos szabályait a Nemzeti fejlesztési miniszter 25/2013. (V. 31.) számú rendelete határozza meg, melynek részét képezi az útdíjas szakaszokat felsoroló 1. melléklet is. A használatarányos fizetés úgy valósul meg, hogy az egyes szakaszok használatának díja egyenesen arányos a szakasz hosszával, továbbá minden egyes használathoz új jegyet kell váltani a szakaszra (minden menetirányba külön). A személygépjárműveknél megszokottól eltérően semmilyen időtartamra szóló matrica vagy bérlet sem váltható.
Használata
Az edid kulcs az útdíjfizetéshez szükséges szakaszok azonosítására szolgáló egyedi kulcs, mely a fenti hivatkozott 1. melléklet B oszlopában található. Felépítése általában a következő:
- út u km k szelvény m (tagolás, szóközök nélkül), mint pl. „M7u30k148m”.
- Az út az érintett út köznapi, táblákon szereplő számozása, pl. „M7”, vagy „42”. Közös útvonalakon (pl. 6-os és 7-es Érdnél, vagy M1/M7 Budaörsnél) a két út közül az egyik.
- A km a szakasz kezdő szelvényének kilométere, ahogyan az az út menti táblákon is látható.
- A szelvény a szakasz kezdő szelvényének métere. Többnyire vezető 0-k nélkül (pl. „3u120k31m”), de időnként ilyen is előfordulhat (pl. „381u47k077m”). Főként új elkerülő utaknál fordul elő, hogy nem számozzák újra a kilométereket, így ezernél nagyobb méter értékek is előfordulhatnak a szelvényben (pl. „44u125k2983m”).
Tipikusan az út azonosítója nagybetűs (autópályáknál pl. „M1”), a tagoló „u”, „k” és „m” karakterek pedig kisbetűsek. A különböző állami rendszerek között azonban akad, amelyik teljesen nagybetűssé alakítja a szakasz azonosítókat, így javasolt a nagybetűkre érzéketlen feldolgozás használata.
Az edid nem használható annak meghatározására, hogy egy út a jogszabály – és így a fizetendő díj – szempontjából gyorsforgalmi útnak, vagy főútnak számít-e. Másképp megfogalmazva, az M-mel kezdődő utak nem feltétlenül gyorsforgalmi utak (ld. M30u29k450m), és számozott főutak is minősülhetnek gyorsforgalminak (ld. 4u24k930m).
Tudnivalók
- Az egyes fizetős szakaszok iránya lényeges, hiszen ehhez képest kell megváltani a jegyeket.
- Szakaszhatár eshet olyan helyre is, ahol a természetben nincsen semmilyen útelágazás vagy kereszteződés, csupán közútkezelők közötti adminisztratív határ.
- A bevallási közreműködők (akik a járműbe szerelt műholdas helymeghatározó adatai alapján automatikusan megváltják a jegyeket) részére kiadott táblázat a szakasz-végpontok koordinátáit is tartalmazza. Ezek valahol az út közelében vannak, nem feltétlenül esnek rá.
- Fizetős szakaszok végpontjai eshetnek Magyarország határán kívülre is (pl. Záhonynál) pontatlan adatszolgáltatás miatt.
- Szintén „normális”, hogy egy csomópontban nem a tényleges fel- és lehajtó pontjában vannak szakaszhatárok, hanem az utak keresztezési pontjában, azaz a felüljáró közepén, és alatta az autópályán. Azt a problémát, hogy így a lóhere-csomópont felhajtójától megtett 100 méter miatt ne kelljen egy akár 10 km-s szakaszra jegyet váltani, az ún. áthajtási szabály adminisztratív bevezetésével igyekeztek megoldani az értelmes újrafelosztás helyett.
- Az edid értéke csak az időponttal együtt értelmezhető, mert egy szakasz megbontásakor (időközben rájönnek, hogy ott is le-fel lehet hajtani, vagy épül egy új elkerülő út) az első darab megtartja a korábbi azonosítót (hiszen nem változik a kezdő szelvénye), viszont a fizetendő hossz lecsökken.